Az IMF védőhálója nem feltétlenül szükséges abban az esetben, ha a kormány a befektetőket meggyőző gazdaságpolitikai stratégiát folytat - fejtette ki a Portfolio.hu online interjújában Samu János. A Concorde makroelemzője olvasóink kérdésére a svájci frank soha nem látott csúcsáról is beszélt, melynek szárnyalása kapcsán hangsúlyozta, hogy a svájci gazdaság ereje mindenképp rossz ómen a devizahitelesek számára, ám a fák sem nőnek az égig.

A vártnál erőteljesebben csökkent a szolgáltatószektor beszerzési menedzser indexe. A szolgáltatói ISM augusztusi értéke 51.5 pontra esett, miközben az elemzők 53.5 pontot vetítettek előre.

A Generali Alapkezelő szerint napjainkban az aktuális eredményvárakozások tükrében vonzónak látszó értékeltségek, illetve a fenntarthatatlan adósságpálya és a gyengébb növekedési kilátások miatti aggályok harcában, a tőkepiaci befektetéseket az átlagosnál jóval magasabb kockázatok kísérik.

A magánnyugdíjpénztári elszámolás módosítása a 16 százalékos szja-kulcs bevezetéséhez és a szuperbruttó eltörléséhez biztosíthat forrást - vélekedett a kelet-európai országok brüsszeli lobbizása kapcsán Kovács Mátyás (Raiffeisen). Míg Vízkelety Péter (Generali) arra hívta fel a figyelmet: miközben a kormány a költségvetési hiány GDP-arányosan kevesebb mint 1 százalékos lefaragása kapcsán konfrontálódik a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel, a nyugdíjcélú lakossági megtakarítások tranzakciós hatása körülbelül a GDP másfél százaléka.

Egy évig tartó csökkenés után ebben a hónapban először emelkedett (5,25%-ra) az a piaci konszenzus, ami az idei év végi magyar jegybanki alapkamat szintjére vonatkozik, ez pedig arra utal, hogy véget érhetett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatcsökkentési sorozata - derül ki a Portfolio.hu felméréséből. A 11 szakértő válaszaiból nem következik az, hogy még idén kamatemelésre kerülne sor, bár több választ adó is lát erre esélyt kedvezőtlen piaci feltételek bekövetkezése esetén. A magyar jegybank monetáris tanácsa jövő hétfőn tart kamatdöntő ülést, és aznap délután válik ismertté a friss inflációs jelentés is, ami fontos igazodási pont lehet a következő negyedévekben várható jegybanki kamatpályáról.

Schuszter Péter a Pénz helye vendégeként, többek között a Generali Alapkezelő idei évéről, a pénzügyi szolgáltatókat érintő különadóról, a tartós befektetési számla konstrukcióról, a befektetési alapok piacát meghatározó trendekről és az alapok ügynöki értékesítését gátló jogszabályokról beszélt.

Schuszter Péter a Milliók reggelire tegnapi vendégeként, többek között a pénzügyi szolgáltatókat érintő különadóról és a tartós befektetési számla konstrukcióról beszélt.

„A külföldi devizában több ezer milliárd forint értékben eladósodott magyar háztartások törlesztési terheinek növekedése a hazai fizetőeszköz árfolyamában júniusban bekövetkezett 4-5%-os árfolyamgyengülés hatására, eléri a havi kétmilliárd forintos nagyságrendet, ugyanez az összeg a tegnapi árfolyammozgások következményeként egymilliárd forintra tehető. Az elmúlt hetek belpolitikai fejleményei, a rosszabbra fordult nemzetközi klíma és az EU-IMF párossal félbeszakadt mostani tárgyalások nem tettek jót a forinthozamoknak, mindezen tényezők legalább 100 bázispontos hozamemelkedést okoztak az éven túli lejáratokon. Mindezek ellenére azonban nem valószínű, hogy a kialakult helyzet beláthatatlan katasztrófába torkollik” - értékeli az elmúlt napok fejleményeit Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője.

Budapest, 2010. július 1. – A világ részvény- és kötvénypiacainak mozgását az idei harmadik negyedévben is elsősorban az Európa adósságválságával kapcsolatos fejlemények befolyásolják majd, és bár a következő három hónapban nyugodtabb periódus jöhet a tőzsdéken, egy újabb emelkedő trend kibontakozása nem valószínű. Az állami megszorító intézkedések várható negatív hatásai és az optimista vállalati profitnövekedési kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságok miatt alapvetően oldalazó árfolyam-mozgásokra számíthatunk a következő negyedévben, alacsonyabb forgalom mellett. „Jelentősebb tőzsdei emelkedésre csak az év negyedik negyedévében van esély: ekkor a vezető tőzsdeindexek vonatkozásában akár 10%-os növekedésre is számíthatunk” - írja legfrissebb elemzésében Pillár Zsolt, a Generali Alapkezelő befektetési igazgatója. Pillár Zsolt az idei év második felében a június végéig közel 20%-os vagyonnövekedést felmutató abszolút hozamú befektetési alapok iránti kereslet további erősödésére számít.

Az átlagosnál magasabb kockázatok jellemzik most a piacokat, ráadásul nehezen árazható kockázatokról van szó - vélekedett Pallag Róbert

Szinte bizonyos, hogy a forint alapkamata 5,25 százalékos marad a Monetáris Tanács mai ülését követően is.

Az európai adósságválság hatására a magyarországi befektetések kockázata nőtt a legjobban a régióban, amit Simor András MNB-elnök alapvetően annak tud be, hogy még nem világos az új kormány gazdaságpolitikai irányultsága. (HVG)

A Generali Alapkezelő szerint 5,5 százalékra is nőhet az idei deficit, az eurót pedig az évtized második felében vezethetjük be – vélekedik Vizkelety Péter a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője.